ilustracja, na czerwonym tle biała mapa konturowa świata, a przed nią prezenter telewizyjny w pasiaku, na dole pasek z napisem breaking news

Álhírek: hogyan szűrjünk az információáradatban?

A technológiai fejlődés egyik megkerülhetetlen hatása volt az információkhoz való hozzáférés leegyszerűsödése. Több száz, de akár többezer hírrel, üzenettel találkozunk okostelefonunk, számítógépünk vagy tévénk kijelzőjén… de vajon ebből mennyi az értékes hír, és mi alapján tudjuk ezt megállapítani?
Közzétéve 28/07/2020

Az álhírek leegyszerűsítve olyan információk, melyek el vannak torzítva vagy csupán kitalációk. Azért könnyű áldozatul esni egy-egy ilyen üzenetnek, mert – ha az alkotója profi – a tartalom valami újdonságról szól, aktuális és úgy van megszerkesztve, hogy az akár még hihető is lehetne. Ezt a hatást általában azzal érhetik el, hogy nyomokban igazságot tartalmaz, de legalábbis egy olyan jelenséghez köthető, amely életünk részét képezi. (Persze nem számítjuk ide azokat a szalagcímeket, amelyeknél nagyon kilóg a lóláb: nem a chemtrailről vagy földönkívüliekről szóló összeesküvés-elméletekről ejtünk most szót.)

Vegyünk egy egyszerű, de időszerű példát, amely felbukkanhatott mostanság a Facebook-hírfolyamokban: „C-vitamin szedésével gyógyítható a koronavírus!” A téma jelenleg mindenkit foglalkoztat, ezért az aktualitást kipipálhatjuk. A gyógyírt mindenki nagyon várja már, így könnyedén csapdába eshetünk egy ilyen szalagcím láttán… ezzel pedig elérkeztünk az álhírek újabb fontos jellemzőjéhez: az érzelmeinkkel játszanak. Szerencsére azonban a rendelkezésünkre áll néhány egyszerű fortély, amelyekkel könnyedén felmérhetjük az információ hitelességét.

  • zdjęcie protestującego tłumu, mężczyzna z brodą trzyma transparent); zdjęcie protestującego tłumu, mężczyzna z brodą trzyma transparent);

Csak tiszta forrásból!

Nem véletlen, hogy a leggyakrabban ezek a szimpatikus álhírek éppen a közösségi médiában kezdenek el terjedni, hiszen nagyon könnyen virálissá válhat egy-egy bejegyzés a rengeteg megosztással. Mielőtt a megosztásra, vagy egyáltalán az olvasásra kattintasz, mindig legyen az az első dolgod, hogy meggyőződsz a hír eredetéről: nézd meg, hogy kinek a posztja terjed a közösségi hálón. Nem hallottál még a forrásról? Ez valószínűleg nem véletlen, ráadásul ha belegondolsz, egy tudományosnak szánt hír nem indulhat útjára ismeretlen szerzőtől a közösségi platformokon. Erre megvannak a különféle szakportálok, illetve jobb, ha bízol abban, hogy egy nagy áttörésről a hivatalos hírügynökségek előbb szereznek tudomást, mint Gipsz Jakab.

Álhírek vadászata profi módra!

Nézzük, hogy mi a helyzet azokkal az információkkal, amelyek link formájában, kvázi úgy terjednek a közösségi hálókon, mint bármelyik más hírportál által megosztott cikk! Amúgy sem árt, ha van egy kis sajtóismereted, hiszen a tudatos fogyasztásnak a következetes tájékozódás éppúgy a része, mint bevásárlásnál a fair trade vagy hazai termékek előnyben részesítése… viszont akkor sincs gond, ha nem magabiztos e téren a tudásod.

Vizsgáld meg tüzetesen a címet: arra sarkall, hogy kattints? Úgy érzed, hogy az infó szenzációs vagy botrányos, esetleg egy hatalmas leleplezés? Kezdj nyugodtan gyanakodni, majd vizsgáld meg itt is a forrást. A hírcikkek megosztásánál mindig láthatod, hogy mely portál tette közzé a szóban forgó tartalmat. Ismeretlen a felület? Netalán .info .org vagy .net az URL vége, de mégis magyar cikkeket közöl? Ilyen esetben jobb, ha kétszer is megfontolod a kattintást. Ha pedig biztosra szeretnél menni, egyszerűen ellenőrizheted a cím állításait, ha azokra rákeresel! A hiteles hírforrások ugyanis missziójuknak tartják a hasonló álhírek elleni küzdelmet (ellenőrizd az állításunk bátran a fenti példára való kereséssel 😊). Ha pedig még mindig nem vagy biztos a dolgodban, trenírozhatod is magad az Álhírvadász segítségével: a különböző tesztekből megtudhatod, hogy milyen bizonyossággal szűröd ki a gyanús infókat.

Te is filterbuborékban élsz?

Manapság minden arról szól a digitális hirdetői piacon, hogy minél inkább személyre szabott, számodra érdekes infókat mutasson a lehető legtöbb felület: gondolj csak a remarketing hirdetésekre, vagy a perszonalizált tartalmakra. Miért lenne ez másképpen organikus keresési eredményeiddel vagy személyes hírfolyamoddal? Eli Pariser filterbuborék elmélete szerint az egyes webhelyek algoritmusai az alapján ajánlanak fel számodra tartalmakat, amelyekkel inkább egyet fogsz érteni. Ennek a kifürkészéséhez például lehetőséget adnak a korábbi böngészéseid vagy kattintásaid, illetve a tartózkodási helyed is.

  • ); );

A filterbuborék veszélyt jelenthet információfogyasztásod során, hiszen alig találkozol egy idő után olyan hírekkel és véleményekkel, amelyekkel nem értesz egyet. Ennek köszönhetően könnyedén bezárkózhatsz a saját ideológiai burkodba, amely nem az objektív gondolkodás legjobb barátja. Ha észreveszed magadon a „tüneteket”, tedd azt, ami a zártság ellentéte: nyiss! Tájékozódj több megbízható forrásból, hallgasd meg vagy olvasd el mind a két oldal nézőpontját, ha épp egy vitában szeretnél állást foglalni. Számodra is frissítő lesz az élmény, meglátod! Végül, de nem utolsó sorban: figyelmeztesd bátran az ismerőseidet, ha netalán belesétáltak egy álhír-csapdába. Az egyik leghatásosabb küzdelem az ilyen infókkal szemben ugyanis az, ha megállítjuk a további terjedésüket. 😊

Szerző
Demeter Fanni

Social Media Manager

Írj a szerzőnek: f.demeter@skivak.hu

Kéred a sütit vagy inkább tartsuk meg magunknak?

Honlapunk cookie fájlokat (ún. sütiket) tartalmaz statisztikai, reklám és működési célokból.
Ezeket a cookie fájlokat bárki elfogadhatja vagy kikapcsolhatja a böngészőjében, ez utóbbi esetben nem gyűjtenek semmiféle információt.
Ismerd meg az adatkezelési szabályzatunkat!